T-34 egy látványos orosz háborús film

2024. november 25. 21:53 - Dysthymia

A T-34-es harckocsi kapcsán túlzás nélkül kijelenthető, hogy a második világháborús szovjet vörös hadsereg szimbóluma és "sztár-tankja" volt 1941 és 1945 között. Összesen a háború alatt 58 ezer készült belőle és az olcsón gyártható mégis hatékony (bár nagyon gyakran és nagy számban meghibásodó) harckocsi mintapéldája lett. A második világháborús sikeres szovjet előretörések mégis bebizonyították, hogy a "sok lúd disznót győz" elve alapján hatalmas számbeli fölényükkel lehengerelték a gyakran jobb minőségű német tankokat (például Panthereket). A T-34 című film ennek az ikonikus orosz harckocsi-típusnak állít emléket és némi propagandisztikus céllal a szovjet katonák hősies küzdelmének is. De milyen is lett a végeredmény? Cikkemben most erről írok.

t34_film_harckocsi.jpg

A kép forrása: amazon.com

A rendező Aleksey Sidorov semmit nem bízott a véletlenre, filmjének stílusa és hangulata az első perctől a legutolsóig az orosz szívekhez szól: vagyis a T-34-et a háború legjobb harckocsijának legénységét pedig a lehető legnagyobb hőseinek állítja be. A film kezdetén 1941 novemberében járunk, amikor a Wehrmacht még épp Moszkva felé közeledik, de még nem szenvedi el legelső vereségét a moszkvai csatában. A központi karakter: Nyikolaj Ivuskin alhadnagy (Aleksandr Petrov), aki azt a szinte teljesíthetetlen feladatot kapja, hogy egyetlen harckocsijával állítsa meg az alakulata felé tartó németeket. Fő ellenfele Klaus Jäger SS tiszt (Vinzenz Kiefer), szintén a páncélos hadviselés specialistája. Összecsapásuk majdnem döntetlennel zárul, ám végül a német kerekedik felül Ivuskin pedig német fogságba kerül (a III. Birodalom egyik fogolytáborában "vendégeskedve"). 

t34_film_legenyseg.jpg

A kép forrása: tass.com

A film középső szakasza egy német hadifogoly-táborban játszódik, ahol Jager ismét "összefut" Ivuskinnal és felajánlja neki, hogy megint mérjék össze tudásukat, mégpedig egy harckocsi-bemutatón. Az SS tiszt terve szerint német harckocsikkal kellene megküzdenie Ivuskinnak (és újból összeállt kegénységének) egy gyakorlópályán, mégpedig egy zsákmányolt, új típusú T-34 harckocsit használva a megmérettetéshez. (Az új tipusú, 76 mm helyett már 85 mm-es harckocsiágyúval készülő T-34-eseket 1944-ben kezdték gyártani az oroszok.) Ivuskin belemegy a felkínált lehetőségbe, de ravasz tervet eszel ki: bár a németek nem biztosítanak számára kilőhető gránátokat, ő titokban mégis szerez ilyeneket és arra használja fel teljes fegyverzetét, hogy az összecsapás egy kritikus pontján kitörjön a táborból és Csehországba kimenekülön tankjával Németországból. A dolog sikerül: a németeket meglepi, hogy az áldozatnak szánt T-34 egyszer csak visszalő majd kiviharzik a tábor területéről. Vagyis meglép a tank teljes személyzete plusz a csinos orosz tolmácsnő Irina is (Anya Yartseva) akihez közben gyengéd érzelmek kötik Ivuskint.

t34_szemelyzet.jpg

A kép forrása: kinostar.com

A film harmadik szakaszában a T-34 és orosz legénysége hegyeken-völgyeken, városokon átszágulva menekül ki Németországból. A film eddig is roskadásig volt túlzásokkal, de ebben a részben aztán minden percben kapjuk ezeket. A T-34-et soha nem tudják ugyanis kilőni, max súrolják a kilőtt gránátok, ám az orosz tank sorra pusztítja el a németek minden létező harckocsiját. És persze a németeknek nincs egyetlen repülője, vadászgépe vagy bombázója sem, mely elintézné a levegőből a menekülő magányos tankot. :) 

Ami pozitív, hogy rengeteg közeli képet kapunk egy működő T-34 belsejéről (és ami azt illeti minden részéről) illetve nagyon sok remek kameraforgással a lövedékek becsapódásairól. Technikailag tényleg nem rossz a film kivitelezése. Ugyanakkor a propaganda-jelleg, mely mindvégig az orosz küzdeni akarást, hősiességet és a T-34 harckocsi sebezhetetlen tökéletességét van hivatva hangsúlyozni egy idő után komikussá teszi az egészet. Visszatérve a sztorira:

A menekülő csapat minden tagja túléli a kalandot, hülyét csinálnak természetesen a németekből és simán meglépnek a cseh határon át. A végére azért tesz a script egy utolsó nagy összecsapást a nagy ellenfelek, Jager ezredes és Ivuskin alhadnagy között. Előbbi egy Panther, utóbbi természetesen a T-34 irányítójaként próbálja kiklőni a másikat egy határ-közeli kisváros utcáin, de végül az orosz arat diadalt (természetesen). 

t34_film_nemet_tiszt.jpg

A kép forrása: www.port.hu

A T-34 filmet azért ajánlani tudom harckocsi fanoknak és a háborús filmek kedvelőinek, mert akadnak látványos jelenetek és temérdek tankos felvétel. Ha elvonatkoztatunk a propaganda-jellegtől, a túlzásoktól és nem vesszük túlságosan komolyan a harci jelenetek irrealitásait, akkor élvezhetővé válik. (4250)

[A T-34 című film megtekintési linkje]

allec_disztimia.jpg

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://disztimia.blog.hu/api/trackback/id/tr7418738860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2024.11.27. 20:02:32

Ha tényleg sikerült volna valakiknek így megszökniük, a sztori azzal ért volna véget, hogy Sztálin a Gulágra küldi az egész bandát kémkedés vádjával. Mert ha nem szöktél meg, akkor nem is akartál, tehát áruló vagy, ha megszöktél, akkor biztos azért sikerült, mert áruló vagy...

Dysthymia 2024.11.27. 20:03:41

@Lobo Marunga: Ezt így van. Előfordultak konkrét esetek is, amikor a német fogságból hazatérteket a sztálini rendszer árulóknak tekintette és megbüntette.

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2024.11.30. 13:41:18

Valójában a 4 páncélos és a kutya volt az első ilyen. Akkori lengyel barátaink szerint ha fele igaz, akkor két hétig tart a háború. Üdv!

Dysthymia 2024.11.30. 13:45:16

@nomad: Igazad van és emlékszem is arra a sorozatra. Sokan nézték Magyarországon a Kádár-rendszer alatt. Az is propaganda-film volt. Csak hát a kommunista korszakban ez elég megszokottnak számítpott. A T-34 már a Putyén-érában készült alig 5 éve. Ma már egy kicsit nevetségessé válnak és egyértelművé az ilyen kísérletek. De bizonyos látványelemében még mindig érdekesek tudnak lenni (számomra legalábbis).
süti beállítások módosítása